Nikotin Mérgezések Tünetei
- A nikotin, az alattomos méreg | Kell a dohány?
- Károsítja az idegrendszert is | Új Szó | A szlovákiai magyar napilap és hírportál
- Kamionosok boltja debrecen
Egészség Világviszonylatban évente 6 millió tonna dohányt szívnak el, és 3 millió ember halála hozható összefüggésbe a dohányzással. Doll és Peto oxfordi kutatók az ötvenes évek elején igazolták a tüdőrák és a dohányzás közti összefüggést. Azóta más betegségekkel való kapcsolat is kiderült. A 19. század második feléig csak a férfiak dohányoztak, elsősorban pipáztak. A cigarettagyártás csak a 19. század végén kezdődött. Ekkor már a nők is rágyújtottak. Hamarosan szembesülni kellett azzal a problémával, amely a mai napig sem oldódott meg: mi a fontosabb, a dohányból származó haszon, vagy az egészség védelme? A dohányban mintegy 2500 alkotóelem van, közülük néhány, mint pl. a nikotin változatlanul kerül a füstbe, míg mások az égés során keletkeznek. Ilyen anyag pl. a kátrány, amely igen gazdag rákkeltő szénhidrogénekben. A kátrányban található bizonyos vegyületek a légzőutak csillószőreit bénítják, ezáltal károsítják a szervezet védekező mechanizmusát. A kátrány fokozza a máj enzimjeinek aktivitását, így más vegyületek gyorsabban bomlanak le.
A nikotin, az alattomos méreg | Kell a dohány?
- Teljes film magyarul videa
- A nikotin, az alattomos méreg | Kell a dohány?
- Herkules kompresszor szervíz
- 12 volt 60 amper akü wire
- Poldark 4 évad 4 rész
- Velencei tó webkamera
- Budapest graz vonat
Mivel a nikotin aránylag rövid ideig hat, és a gyomor-bél traktusból nem szívódik fel jól, naponta rágógumi vagy tapasz formájában juttatják be a szervezetbe. Ezeknek a készítményeknek viszont meglehetősen sok a mellékhatása: hányinger, hasi görcsök, köhögés, álmatlanság, izomfájdalom. Szívbetegeknek pedig nem is adhatók. A klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy ez a nikotin-pótlási terápia szóbeli terápiával egybekötve is csak megkétszerezi a leszokás esélyét. Bár ezek az eljárások nem elég hatékonyak, meglehetősen drágák is, mégis a megelőzés viszonylag olcsó formái. A szerző gyógyszerész Tények a passzív dohányzásról Passzív dohányos az a nem dohányzó, aki a dohányosok által a zárt környezetbe juttatott égéstermékeket szívja be. Vérének szén-monoxid, valamint vizeletének nikotinszintje megegyezik a gyenge dohányosok értékeivel. A két évnél fiatalabb gyermekek esetében – a szülők dohányzásának köszönhetően – a gyakoribbak a légzőszervi megbetegedések. A dohányos szülők gyermekei között gyakrabban fordul elő asztma és középfülgyulladás is.
A dohányzáshoz nem szokott szervezetben enyhe mérgezés, az erős dohányosoknál pedig idült nikotinmérgezés alakulhat ki. Az enyhe mérgezés tünetei: fejfájás, hányás, térdremegés, hasmenés, verejtékezés. Csak a kezdeti dohányzást kísérik ezek a tünetek, később kialakul a megszokásos állapot. Az erős dohányosok esetében a teljes megvonás testi és lelki tüneteket vált ki. A tartós dohányzás idült nikotinmérgezést okoz. A krónikus nikotinbevitel okozta ártalmak közül főleg a légutak károsodása bizonyított és jelent komoly veszélyt. A hörgőrákban szenvedők 90%-a erős dohányos, ami arra vall, hogy a dohányzás a rákra való hajlam mellett jelentős kockázati tényező. A legtöbb dohányos szeretne felhagyni szenvedélyével, de viszonylag kevésnek sikerül. A legsikeresebb dohányzáselvonó klinikák is csak 25%-os sikerről tudnak beszámolni: ennyien maradtak absztinensek 1 év után is. A terápia lehetőségei: elsősorban csökkenteni kell a nikotin elvonási tüneteit és enyhíteni a dohányzás abbahagyását kísérő testi és lelki tüneteket.
Károsítja az idegrendszert is | Új Szó | A szlovákiai magyar napilap és hírportál
A dohányfüstben élő gyermekek testmagassága is elmarad az átlagostól. A passzív dohányosok leggyakrabban fejfájásra, szemérzékenységre, köhögésre panaszkodnak. Kutatások igazolják a passzív dohányzás kockázati szerepét a tüdőrák kialakulásában. A terhesség alatti dohányzás bizonyítottan hat a magzat testsúlyának alakulására: az újszülött kisebb testsúlyú a nem dohányzók gyermekeihez viszonyítva. A dohányzás fokozhatja a koraszületés esélyét. Az állam feladata, hogy védje polgárai egészségét a veszélyektől, a dohányzás és a passzív dohányzás ártalmaitól. A füstmentes társasági helyek kialakítása is nagyon fontos, s az egyik leghatásosabb eszköz pedig az egészségnevelés és példamutatás. Támogassa az Nehéz időkben van a legnagyobb szükség gyors, megbízható tájékoztatásra. Jövőnkről, biztonságunkról, egészségünkről csak hiteles információk birtokában dönthetünk. Az ezért dolgozik. A gazdaság megroppanásával ugyanakkor hirdetési bevételeink csökkennek. Ahhoz, hogy továbbra is fontos információkkal tudjuk segíteni olvasóink döntéseit, nélkülözhetetlen marad a szerkesztőség alapos, összehangolt munkájának fenntartása.
Hisszük, hogy most van a legnagyobb szükség ránk. Ezért kérjük olvasóinkat, ha lehetőségük van rá, támogassák az működését. Számítunk Önökre! Önök is számíthatnak ránk! Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra! Köszönjük. Támogatom
Mindenki tudja: a dohányzás tüdőrákot okozhat. Ezen túlmenően azonban számos egyéb, az egészséget rövid- és hosszútávon károsító hatása van, akár már egyetlen szál elszívott cigarettának is! A dohányfüstben fellelhető mintegy 4000 anyag közül közel 40 bizonyítottan rákkeltő. Maga a nikotin nem tartozik ezek közé, azonban ennek a vegyületnek köszönhetően alakul ki maga a függőség. A nikotin késztet és kényszerít újabb és újabb szál cigaretta elszívására minket. A nikotin méreg, vagyis a szervezetbe jutva már kis mennyiség halált okozhat. A nikotinmérgezés tünetei: hányinger, szédülés, fejfájás, hányás; súlyosabb esetben eszméletvesztés, légzésleállás, kóma és halál is bekövetkezhet. Kezdő dohányosok az első néhány szál cigaretta elszívását követően az enyhe mérgezés tüneteit észlelhetik magukon. Dohányzással a légutakon keresztül a cigarettában lévő nikotinnak csak egy része jut be a szervezetbe, a bejutott mennyiség sem szívódik fel maximálisan, és az is relatíve gyorsan kiürül. Ráadásul a szervezet viszonylag hamar hozzászokik a kialakuló nikotinszinthez – mindezek együttesen magyarázzák azt, hogy miért nem vezet közvetlenül halálhoz a dohányzás.
Kamionosok boltja debrecen
Ezért a dohányos embernek sok gyógyszer kevésbé hatásos. Ide sorolhatók a gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók vagy a gyomorfekélyt gyógyító szerek. A nikotin a Nicotiana tabacum leveleinek alkaloidja, amelyet 1928-ban izoláltak. Ma is jelentős szerepet játszik a gyógyszerkutatásokban. Terápiás jelentősége nincs, hiszen nagyon mérgező. Az orvosi gyakorlat szempontjából viszont mint élvezeti méreg az alkohol mellett a legfontosabb. A szervezetbe felszívódott nikotin mind a központi, mind a perifériás idegrendszerre hat, ezen keresztül a szívet és a keringési rendszert, valamint a mozgásrendszert is károsítja. A nikotin hatására a vérnyomás először csökken, majd bizonyos idegvégződések bénulása után a kiáramló adrenalin miatt emelkedik. Émelygést, hányást, érős hasmenést, a terheseknél pedig görcsöket válthat ki. A nikotin nagyon erős méreg, amely a bőrön keresztül és belégzéssel szívódik fel. Akut, hirtelen mérgezés is előfordulhat, de gyakorlati szempontból a dohányzás jelenti a legfontosabb problémát.
A nikotin hatására fokozódik az agyban a boldogsághormon szintje, mely egyenes út a hozzászokáshoz és a függőséghez. A nikotin – különböző kémiai mechanizmusok révén – a központi idegrendszeren keresztül kezdetben stimulálja a szervezetet (ettől válnak a dohányosok átmenetileg éberebbé a cigarettázás következtében), később, egy bizonyos mennyiséget elérése után viszont már gátolja annak működését (ezért van feszültségoldó hatása a dohányzásnak).