Berlini Fal Érdekességek
- Érdekességek
- Top 10 érdekességek
- Bellini fal erdekessegek 2017
- Berlini fal? A meg mi? - Érdekességek - Magazin - NagyUtazás.hu Utazási Portál
10 érdekesség a berlini falról 2019 november 9-én volt pontosan harminc éve, hogy leomlott a fal. Ameddig nem épült fel, a második világháború végétől számítva 1961-ig 3 millió keletnémet hagyta el az NDK területét. A fal részben ezt is próbálta akadályozni. Az építési munkálatok 1961-es megkezdését az NDK kormánya antifasiszta védőgátként kommentálta. Nyugat-Berlin polgármestere egy "új koncentrációs tábor külső falaként" jellemezte a falat. A fal rengeteg családot szétszakított, ráadásul sokan el is vesztették a munkájukat, akik a város másik részében dolgoztak. A kezdetekben a két oldal úgy tudott kommunikálni egymással, hogy hangosbemondókat használtak, ez a szokás később a civilek esetében teljesen el lett feledve. A keleti határőröknek volt egy saját kis versenyük, ugyanis minden olyan embert, aki Nyugat-Berlinbe akart szökni, és ezt sikeresen megakadályozták, annak 100 és 200 közötti márka ütötte a markát, ráadásul 3-6 napnyi szabadságot is kaptak. További érdekes cikkeink A '70-es évekre már az NSZK vezetése is idegenkedett a két országrész közti átjárástól, ezért ők is csökkentették azoknak a számát, akik szabadon utazhattak a másik részbe.
Érdekességek
2016. november 9. 14:09 1. Huszonhét éve, 1989. november 9-én leomlott a berlini fal, amely évtizedekig a második világháború utáni Európa megosztottságának jelképe volt. 1949-től 1961-ig, a fal megépítésének kezdetéig közel 3 millió keletnémet hagyta el az NDK-t. A falat elsősorban a további kivándorlás megakadályozása miatt kezdték el építeni. 2. Az NDK vezetése "antifasiszta védőgátnak" tekintette a falat, amelynek építése 1961. augusztus 13-án kezdődött meg. Willy Brandt fasisztának és "egy új koncentrációs tábor külső falának" nevezte a határzárat. 3. A fal számos családot szakított el egymástól, és megépítése után korábban Nyugat-Berlinben dolgozó NDK-állampolgárok tízezrei voltak kénytelenek új munka után nézni. 4. A fal megépítésének kezdetén a berlini fal mindkét oldalán hangosbeszélőket állítottak fel, amelyeken folyamatosan üzengettek egymásnak keletiek és a nyugatiak. 5. A Nyugat-Berlinbe történő szökést megakadályozó határőrök átlag 100-200 keletnémet márka jutalmat és 3-6 nap szabadságot kaptak.
Az egész objektum-rendszer 1989 november 9 -ig állt. 3. A fal áldozatai: A berlini fal 28 éves fennállása alatt ezrek próbáltak meg rajta átjutni. A német hatóságok nyilvántartásai szerint körülbelül 5 ezer főnek sikerült is. Eközben viszont voltak halálesetek is, sokaknak életébe került a szökés megpróbálása. A Berlini Fal Múzeum adatai szerint 483 ember halálát okozta a szökés: egy részüket agyonlőtték az NDK határőrei, egy részük vízbe fúlt és egy kis részük pedig az elfogás után öngyilkos lett. A határőrök nyílt tűzparanccsal lőhettek bárkire a falnál, sőt jutalom és kitüntetés várt azokra a kelet-német katonákra, akik határsértőket (falmászókat) tudtak lelőni. Az utolsó embert 1989 február 6-án lőtték agyon a falnál (neve: Chris Gueffroy, alig volt 20 éves). A 483 -as számot sokan vitatják: Jochen Staadt a Freie Universitat munkatársa például úgy véli "csak" 136 igazolt haláleset bizonyítható a berlini fallal összefüggésben. 4. A nyulak elszaporodása: Mivel a berlini kerítésrendszer dupla védvonalat jelentett, azaz két kerítés húzódott, a kettő közt afféle "holt tér" alakult ki.
Top 10 érdekességek
A két fal közötti, akadályokkal teletűzdelt, homokos-kavicsos részt halálsávnak nevezték. 14. A fal fennállásának 28 éve alatt a halálsáv a nyulak lakhelyévé vált. Az erődítmény lebontása után az addig háborítatlanul élő állatok bujkálásra kényszerültek, és sokan közülük éhen haltak. 15. A 70-es évek elejétől az NSZK "új keleti politikájának" eredményeként csökkentek a nyugat-berliniek keleti, valamint a keletnémetek nyugati városrészbe történő utazásának korlátozásai. 16. A fal nyugati oldalának látványát számos helyen graffitik tették elviselhetőbbé. 1984-ben a Checkpoint Charlie-nál még graffitiversenyt is rendeztek. 17. A berlini falnál 1989. február 6-án történt az utolsó gyilkosság. A 20 éves Chris Gueffroyt lelövő határőr 150 keletnémet márka jutalmat kapott. 18. Bár a határt 1989. november 9-én nyitották meg, csak 1991 novemberében, a Berlin és Brandenburg határán fekvő műszaki zár felszámolásával szűnt meg végleg a berlini fal. 19. A szabadság hiánya sokaknál pszichés problémákat okozott.
6. A 70-es évek elejétől az NSZK "új keleti politikájának" eredményeként csökkentek a nyugat-berliniek keleti, valamint a keletnémetek nyugati városrészbe történő utazásának korlátozásai. 7. A berlini falnál 1989. február 6-án történt az utolsó gyilkosság. A 20 éves Chris Gueffroyt lelövő határőr 150 keletnémet márka jutalmat kapott. 8. A szabadság hiánya sokaknál pszichés problémákat okozott. Az ún. falbetegség miatt kelet-berliniek tömegei voltak kénytelenek pszichiáterhez fordulni. 9. A falhoz legközelebb lakó kelet-berlinieket jóval súlyosabban érintette az alkoholizmus, a depresszió és a családon belüli erőszak, mint a távolabb élő városlakat. 10. A Nyugat-Berlint körülzáró két betonfal közötti ún. halálsáv a nyulak lakhelyévé vált. A fal lebontása után számos állatot agyontapostak, míg a többiek javarészt a környékbeli bokrokban kerestek menedéket, ám sokan közülük éhen haltak. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
![bellini fal erdekessegek kit](http://www.erdekesvilag.hu/kepek/berlini-fal/14.jpg)
Bellini fal erdekessegek 2017
A hírhedt berlini fal támogatói mindenekelőtt azok közül kerültek ki, akik annak idején Berlin keleti felében éltek. Meglehetősen nagy volt a "helyeslők aránya az egykori keletnémet kommunista utódpártot", a PDS-t is magában foglaló, reformkommunista Baloldal pártja híveinek körében. Ezzel egy időben vált ismertté, hogy a helyi törvényhozási választások előtt álló Mecklenburg-Elő-Pomerániában a Baloldal pártjának tartományi szervezete augusztus 13-ra tűzte ki kongresszusát. Ezen pedig olyan határozatot készül elfogadni, amely a berlini fal építését "kényszerű szükségszerűségként" kívánja megvédeni. Az egykori keletnémet hatóságok 1961. augusztus 13-án kezdtek hozzá a 155 kilométeres fal felépítéséhez. Annak fennállása alatt, 1961 augusztusa és 1989 novembere között mintegy 5000 embernek sikerült az NDK-ból Nyugat-Berlinbe szöknie, és körülbelül ugyanennyit fogtak el menekülés közben. Német kutatók, illetve történészek hivatalos adatai szerint a falnál 136 személy vesztette életét szökés közben, túlnyomó többségüket a keletnémet hatóságok lőtték agyon.
Itt háborítatlanság uralkodott, ami kedvezett a nyulak elszaporodásának. Egyes becslések szerint a 80-as évekre vagy ezer mezei nyúlt élt a kerítések közti területeken. A fal lebontásakor ezek az állatok komoly problémát jelentettek a város számára. 5. Checkpoint Charlie: A berlini falon voltak legális átkelőpontok is, mindössze tizenkettő. A legjelentősebbnek az amerikaiak azt a nevet adták, hogy Checkpoint Charlie. A Charlie az amerikai hadseregben a "c" azonosítására szolgáló név, ami ebben az esetben az "A" és "B" jelű átkelőktől való megkülönböztetést szolgálta. A checkpoint = ellenőrző pont, így a teljes név: "C ellenőrzőpont". A Friedrichjstraße és a Zimmerstraße kereszteződése közelében állt, egészen 1990 június 22 -ig, amikor az itt kialakított őrbódét és védvonalat lebontották. A Checkpoint Charlie 1961 -ben A Checkpoint Charlie leghíresebb szökési esete 1962 augusztus 17 -én történt, amikor két fiatal próbálkozott Nyugat Berlinbe átjutni: Peter Fechter és Helmut Kulbeik. Kőművesek voltak, akik az átkelőponthoz közeli műhelyükből ugrottak ki az ablakon a senki földjére.
Kulbeik át tudott mászni a falon, viszont Fechter súlyos lövést kapott a csípőjébe. Visszazuhant, de a keleti zóna határőrei nem mentek érte. Közel egy órán át haldoklott a senki földjén, mire elvérzett. Az esetet sokan látták a nyugati oldalról is. Harmat Árpád Péter Ha érdekesnek találtad a posztot, keresd fel Facebook oldalunkat is! 2018. 12. (13:17)
Berlini fal? A meg mi? - Érdekességek - Magazin - NagyUtazás.hu Utazási Portál
![bellini fal erdekessegek gun](https://i0.wp.com/www.e-angol.eu/wp-content/uploads/a-vasfuggony-es-a-berlini-fal.jpg?fit=600%2C315&ssl=1)
- Mosogatógép automata program for mac
- Főzz egy hétre rachael ray jel receptek
- Focis játékok online
- Zuglói új lakások
- Bellini fal erdekessegek kit
- Kiadó üzlethelyiség budapest
- Bellini fal erdekessegek 2
- 35 db Ingatlan Lentiben KEDVEZŐ ÁRON - Ingatlannet.hu
- London érdekességek
- Padló alá tilos tábla tükör - indavideo.hu
- Bellini fal erdekessegek 2017
A t�megnyom�s addig fokoz�dott, am�g a Bornholmer Strasse �tkel�n�l megsz�ntett�k az �tlevelek ellen�rz�s�t, �s �tengedt�k a t�meget nyugatra. P�r nap m�lva mindk�t oldalr�l �rkez�k kezdt�k bontani cs�k�nyokkal vagy puszta k�zzel a Falat. A hivatalos bont�s j�lius 13-�n kezd�d�tt �s november 30-�n be is fejezt�k. Mind�ssze p�r szakasz maradt meg, amit az�ta is meghagytak � mement�k�nt. Tov�bbi �rdekess�gek az interneten: K�pgal�ria a Falr�l: A berlini Fal a Wikipedi�n: A Fal kr�nik�ja: Z�r�sul: A Fal a m�v�szetekben is nyomott hagyott, elegend� a nyugati r�sz fal�ra gondolni, ami a graffitisek mekk�ja volt, de a legnagyobb � �s r�m kem�nyen hat� m� volt az 1979-es Pink Floyd: The Wall c. lemeze, amit 1982-ben Alan Parker filmes�tett meg Bob Geldof f�szerepl�s�vel. A m� n�lunk persze be volt tiltva. M�g eml�kszem a film egy illeg�lis vet�t�s�re 1987 �sz�n az egyik egyetemi koll�giumban, ahol csak annyit mondtak, hogy minden a filmek �s a zene ir�nt �rdekl�d� koll�gista j�jj�n le a nagyterembe �s tripla biztos�t�s ut�n ott levet�tett�k ezt a nagy hat�s� m�vet.
A berlini fal a hidegháború "terméke", sőt szimbóluma volt 28 éven keresztül, 1961 és 1989 között. Érdekes már kialakulásának története is. A második világháború végén a hitleri Német Birodalom keleti részeit szovjet-, nyugati övezeteit pedig amerikai-angol-francia csapatok szállták meg. A főváros, Berlin a keleti részbe esett, ám a nagyhatalmak külön egyezséget kötöttek felosztásáról: zónákra tagolták (lásd lenti térképet) melyek közül a nyugati részek pár éven belül egyesültek. Néhány évvel a háború vége után Berlin már csak két részre tagolódott: egy szovjetek uralta keleti és egy nyugati hatalmak által segített nyugati részre. Ami az érdekességeket illeti, 5 különleges tény érdemel kiemelést: 1. A berlini fal megépítésének célja a keleti övezetből nyugatra történő tömeges átvándorlások megakadályozása volt. Érthető is valamelyest a szovjetek kezdeményezése, ha ismerjük azt a döbbenetes adatot, mely szerint 1949 és 1961 között mintegy 3 millió keletnémet polgár vándorolt a Berlinen keresztül nyugatra.